A fekete macska és a koktélok
2016. május 13. írta: Orosz Bogi

A fekete macska és a koktélok

Ne dőljünk be a péntek 13-nak, ma ugyanis a Koktélok Világnapja van!

A babona szerint ma, azaz péntek 13-án nem szabad hosszú útra indulni. Mi szerencsére nem vagyunk babonásak és egyébként is csak képzeletbeli utazásra invitálunk titeket, ugyanis május 13. a koktélok világnapja, ami idén ráadásul péntekre esik, de kit érdekel? Gyertek velünk ma is, kezdődjön a hétvége és az utazás!

Nem kell hozzá semmi más, csak egy kis képzelőerő és máris az 1800-as években találjuk magunkat Amerikában. A koktélokkal kapcsolatban írásos emlékek már 1803-ból is felbukkantak. Az első hivatalos definíció 1806-ban került nyomtatásba a new york-i Balance folyóiratban Harry Croswell tolmácsolásában. A koktélt, mint italformát a híres indiánregény-író, James Fenimore Cooper is használta a Kém című könyvében, ami 1821-ben jelent meg. Az első koktélkalauzt és egyben szakkönyvet Jerry Thomas adta ki 1862-ben a "How to mix drinks or the Bon Vivant Companion" címen („Ínyencek kalauza, avagy hogyan keverjük az italokat”).

A koktélkészítés is egy folyamatosan fejlődő és bővülő „tudomány” és hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a mai értelemben vett koktélok elterjedjenek a világban.

A koktél ugyanaz, mint a long drink?

Igen is meg nem is. A hétköznapi életben a koktél elnevezést minden alkoholos kevert italra használjuk, ez egyébként helyes is és egyben egy kicsit helytelen.

A kevert italokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Ismeretes az íz szerinti kategorizálás, azaz egy ital lehet száraz, médium vagy édes, vagy a hőmérséklet szerinti: hideg, meleg italok. Az italokat funkciójuk szerint is osztályozhatjuk, azaz vacsora, étkezés előtti (aperitif) vagy étkezés utáni (digestif), illetve léteznek az étkezéstől függetlenül bármikor fogyasztható italok.

Azonban a leggyakrabban használt a mennyiség, méret szerinti csoportosítás. Ennek alapján három nagy kategóriát különbözetünk meg. Ezen kategóriák ismeretében már biztos, hogy nem fogtok elveszni egy bár vagy egy itallap útvesztőiben.

koktelok_2.jpg

Nézzük a kategóriákat!

Rövid, short kevert italok, ezek mérete maximum 7-9 cl lehet és a legismertebb formája a koktél. A koktélokat shakerben vagy keverőpohárban készítjük el és kockajeget használunk. Az ital felszolgálása előhűtött koktélos pohárban történik. Egy koktél alap összetevői párlatok, likőrök. Kedvenc koktélunk: A gin alapú White Lady, ami egyébként egy isteni aperitif ital.

A második csoportba a médium italok tartoznak, ezek körülbelül 1-2 dl mennyiségűek. A legismertebb médium italok a sour-ok (jelentése savanyú), amelyeket shakerben készítünk el, törtjeget használunk hozzá és három összetevőből állnak: párlat, citromlé és édesítő, amely lehet akár narancslikőr, cukor illetve egyéb szirup, ananász vagy akár grenadin szirup. Igazi klasszikus sour a Margarita, ami megjelenésével is eleganciát sugall. Ha érdekel a recept, itt találod.

A harmadik nagy csoportot a long drinkek alkotják, amelyek mennyisége minimum 2 dl. A long drink paletta igen széles, közel tíz különféle italfajta tartozik ide. Az egyszerűség kedvéért mi most a legismertebbeket mutatjuk

A legegyszerűbb longdrinkek a highballok. A highballok készítése nagyon könnyű, az alapszeszhez, likőrhöz vagy borhoz egyszerűen üdítőt vagy szódát adunk. Természetesen jéggel teli hosszú pohárban szolgáljuk fel. Sokunk nem is gondol arra, hogy highball típusú italt iszik, amikor egy finom Gin & Tonikot kortyolgat.

Szintén külön kategóriát jelentenek a fizzek és a collinsok. A kettő közötti különbség, hogy a fizzek esetében kockajeget, míg a collinsok esetében tört jeget használunk. Az összetételük teljesen egyforma, azaz párlat, cukorszirup és citromlé, a felöntés pedig szódavíz.

Jól ismert fizz a franciák nagy kedvence, a Cointreau Fizz. A recepthez kattints ide! A Tom Collins, amely gin alapú, szintén régi múltra tekint vissza.

A slingek is a long drinket közé tartoznak. A különbség a fizzekhez képest, hogy nincs benne cukorszirup, hanem valamilyen likőr kerül az italba, továbbá a párlat, a citromlé és a szóda felöntés mellett még egyéb gyümölcslét is használunk. A legismertebb sling a Singapore Sling.

A long drink kategória ismertetését, a smash-sel zárjuk, amelynek egyik legelterjedtebb itala a Brazíliából származó Caipirinha. Összetétele pedig párlat, cukor, lime és szódavíz. Az italt tört jégen szolgáljuk fel.

 

A koktélkészítés ötös elve

  • Jó minőségű alapanyagok
  • Fontos, hogy az italod harmónikus legyen, soha ne legyen túl édes, túl szirupos vagy gyümölcsös. Óvatosan használd a tejszínt és a tojásfehérjét.
  • Figyelj az alkohol mennyiségére is. Ha túl sok vagy túl kevés az alkohol az ital elveszíti a karakterét.
  • Ügyelj a látványra, ez nagyon fontos, hiszen senki nem szívesen iszik meg egy gusztustalanul kinéző italt
  • Jég-Jéj-Jég. A jég nagyon fontos, ezzel ne spóroljál. Ha túl kevés jeget használsz, az italod nem tud kellően fellazulni, illetve a kevés jéggel elkészített ital nem néz ki olyan vonzóan.

A sokféle fajtájú, méretű és formájú kevert ital is bizonyítja, hogy mennyire színes és kalandos világba kalauzoltunk a mai cikkünkkel benneteket. Amennyiben betartjátok a fent leírt ötös italkészítési szabályokat, nem csalódhattok az italotokban. Kalandra fel, keverjetek és shakeljetek bátran!

A bejegyzés trackback címe:

https://barkultura.blog.hu/api/trackback/id/tr638707800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.